Fogyatékossági támogatás

Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
- segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
- állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
- helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
- a fent meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a fent megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
- állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

Mekkora a fogyatékossági támogatás összege?

A támogatás havi összege:
 25.806,- Ft: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, illetve kromoszóma-rendellenességgel élő személy;
 31.763,- Ft: ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, autista, illetve kromoszóma-rendellenességgel élő személy; feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.
Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, a fogyatékossági támogatás összege, a vakok személyi járadékának megszűntetését követően
 25.806,- Ft, ha nem kéri az önkiszolgálási képesség vizsgálatát,
 31.763,- Ft akkor, ha önkiszolgálási képességének hiányát állapítják meg.

Ki nem jogosult fogyatékossági támogatásra?

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha
- vakok személyi járadékában részesül,
- magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
- utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Mely esetben szűnik meg a fogyatékossági támogatásra való jogosultság?

Megszűnik a jogosultság, ha
- a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
- a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

A fogyatékossági támogatás igénylési rendje:

Melyik szervhez kell benyújtani a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet?

2020. március 1-jétől a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet az igénylő személy lakó-vagy tartózkodása helye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt.
Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján
- a súlyos fogyatékosság fennállása,
- az önkiszolgálási képesség,
- a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,
- a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja megállapítása érdekében intézkedik. 

Mit tartalmaz az orvosi beutaló?

Az orvosi beutalóban a háziorvos
- nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
- véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
- nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.
Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

Mely naptól jár a fogyatékossági támogatás?

A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a fogyatékossági támogatást havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

Milyen kedvezményre jogosult a fogyatékossági támogatásban részesülő személy?

A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén
- a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és
- a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása
céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt adnak ki. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt – a jogosult állapotának vizsgálata nélkül – további 5 éves időtartamra adják ki.

Utazási kedvezmények

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult:
- az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik;
- a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy.
Korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy kedvezményes bérlettel az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy kedvezményes bérlettel a fogyatékossági támogatásban részesülő személy, valamint korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel a fenti személyekkel együtt utazó személy. 

A kedvezmény mértéke:

Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz igénybevétele estén:
- a jogosult részére a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90%-90%, 
- a kísérő 90%-os mértékű menetjegy kedvezményre jogosult, de bérletkedvezményt nem vehet igénybe. Helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén a jogosult részére a bérletkedvezmény mértéke100%. a kísérő részére a bérletkedvezmény mértéke 100%.
 

Betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény)

A súlyos egészségi problémával élő, fogyatékos emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik. A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik.

Ha az egészségi állapot megengedi, dolgozhat a fogyatékos személy rövidebb, vagy hosszabb munkaidőben akár otthonában, akár a munkáltatónál.

Kedvezmények fogyatékossági támogatásban részesülők számára

A fogyatékossági támogatásban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt vehetnek igénybe.

Normatív alapon közgyógyellátásra lehetnek jogosultak a Szociális törvény szabályai szerint.

A súlyosan mozgáskorlátozott fogyatékossági támogatásban részesülő személy közlekedési kedvezményt igényelhet ( személy gépkocsi szerzési, átalakítási támogatás), illetve parkolási igazolványt kaphat.

Kedvezmények rokkantsági járadékban részesülők számára

A hasonló egészségi állapotban lévő, rokkantsági járadékban részesülők is jogosultak az adókedvezményre, továbbá közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél alanyi jogon közgyógyellátást vehetnek igénybe.

Személyi kedvezmény az adózásnál

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 1.§-a 2021. január 1-jétől módosította a súlyosan fogyatékos személyek által igénybe vehető személyi kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, egyúttal a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ából a 29/E§-ba helyezte át a személyi kedvezmény szabályait a 40.§ hatályon kívül helyezésével.

E szerint 2021. január 1-jétől a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti személyi kedvezménnyel. (A korábbi szabályozás az összevont adóalap adóját csökkenthette a kedvezménnyel.)

A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke is növekedett. Az adó alapját csökkentő kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.

Az adó alapját csökkentő kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. 2023. decembertől a minimálbér 15 százalékkal 266 800 forintra nőtt.  Az adóalap-kedvezmény mértéke havonta mindig a minimálbér egyharmadának 15 százaléka száz forintra kerekítve, vagyis 2024-től 13 300 forint. 

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

A kedvezményt továbbra is a súlyosan fogyatékos személyek vehetik igénybe, tehát azok, akik a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenvednek, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A rehabilitációs ellátás

Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra?

Az a megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitálható, ezen belül
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória),
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória).

Mely időponttól és meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.
Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a fentiektől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

Mely naptól állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő más rendszeres pénzellátásban részesül?

Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rehabilitációs ellátás folyósításának lejártát követően a továbbiakban meg lehet-e a jogosultságot hosszabbítani?

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.
A rehabilitációs ellátás - a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel - a jogosultsági feltételek fennállása esetén azonban ismételten megállapítható.
A rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg ismételten, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában vagy az orvosi, foglalkozási vagy szociális rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás következett be.

A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
- a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
- rehabilitációs pénzbeli ellátásra.

Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás?

A rehabilitációs szolgáltatás keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy
- megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
- megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat?

A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal. 

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét?

A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosaalapján.
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik a korábbi havi átlagjövedelem számítás miatt minimum összegben részesülnek ellátásban, 2021. december 31-ig kérhetik a havi átlagjövedelmük felülvizsgálatát.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel?

Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2022. január 1-jétől 112.920,- forint) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult. 
Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Ha az igénylő személy a vizsgált időszakban jövedelemmel rendelkezik, a rehabilitációs ellátás összege annak,
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg 30 százaléka (33.880,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (45.170,- forint),
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (45.170,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (56.460,- forint).

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), az alapösszeg 30 százaléka (33.880,- forint),
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), az alapösszeg 40 százaléka (45.170,- forint).

Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege?

Nem, az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 10 napon belül megkeresi a rehabilitációs hatóságot az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az értesítési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a munkaszerződés bemutatásával igazolja a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét és telephelyét.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 60 napi egybefüggő keresőképtelensége esetén a rehabilitációs hatóság elvégzi a jogosult felülvizsgálatát.

 
Mit jelent az együttműködési kötelezettség?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles
- a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,
- értesítési kötelezettségét teljesíteni,
- aktívan munkahelyet keresni,
- a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

Mely esetben függesztik fel a rehabilitációs ellátás folyósítását?

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra - de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni.
A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

A rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytató személy a keresőképtelensége esetén jogosult-e táppénzre?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama?

A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

Mely esetben szűnik meg a rehabilitációs ellátásra való jogosultság?

A rehabilitációs ellátás

- az ellátás időtartamának leteltével, valamint
- az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást?

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
- az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást?

Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni.
Vissza kell fizetni továbbá, ha a rehabilitációs ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett. Ha a jogalap nélküli kifizetés a jogosultnak nem volt felróható, azt akkor kell visszafizetni, ha a visszafizetésre 90 napon belül írásban kötelezték. 90 napon túl akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül igénybe vett ellátást, ha az ellátás felvétele az igénybe vevőnek felróható.

Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni?

Igen, időbeli, és 2021. január 1-jétől jövedelmi korlát nélkül.

Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
- keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt.

Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre.

Le lehet-e mondani a rehabilitációs ellátásról?

Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személy kéri.

A rokkantsági ellátás

Ki jogosult rokkantsági ellátásra?

Az a megváltozott munkaképességű személy, 
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, 
- aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?

A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.
Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosaalapján.
Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.
Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik a korábbi havi átlagjövedelem számítás miatt minimum összegben részesülnek ellátásban, 2021. december 31-ig kérhetik a havi átlagjövedelmük felülvizsgálatát.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel?

Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2022. január 1-től 112.920,- forint) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult. 

Amennyiben az igénylő a referencia időszakban átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege:
- B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (33.880,- Forint)
- C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (50.820,- Forint)
- D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (56.460,- Forint)
- E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (62.110.,- Forint)

Mennyi a rokkantsági ellátás összege a jövedelemmel rendelkező személy esetén?

Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszege 30 százaléka (33.880,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (50.820,- forint)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel  és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka (50.820,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (169.380- forint)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka (56.460,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (169.380,- forint)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka (62.110,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka (169.380,- forint).

Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege?

Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére méltányosságból nincs lehetőség.

Jogosult-e utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy?

Utazási kedvezményre jogosult, aki
- rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,
- rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

Mely esetben szűnik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultság?

- az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,
- az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

Mely esetben szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot?

Ha az ellátásban részesülő
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
- egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
- foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

Le lehet-e mondani a rokkantsági ellátásról?

Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy kéri.

Mely esetben kell visszafizetni a rokkantsági ellátást?

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátás vissza kell fizetni.
Vissza kell fizetni továbbá, ha a rokkantsági ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett. Ha a jogalap nélküli kifizetés a jogosultnak nem volt felróható, azt akkor kell visszafizetni, ha a visszafizetésre 90 napon belül írásban kötelezték. 90 napon túl akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül igénybe vett ellátást, ha az ellátás felvétele az igénybe vevőnek felróható.

A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni?

Igen, időbeli, és 2021. január 1-jétől jövedelmi korlát nélkül.

Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama?

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. 

Van-e bejelentési kötelezettsége a rokkantsági ellátásban részesülő személynek?

A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
- az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylésével, folyósításával, felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok

Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását? 

A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal honlapján közzétett adatlapon, vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál.

Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani.
2020. március 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a járási hivatal helyett a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes főváros, megyei kormányhivatal jár el. 
A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. 

Milyen iratokat kell az adatlaphoz mellékelni?

Az adatlaphoz csatolni kell
- a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
- 35 évesnél fiatalabb kérelmező esetén az iskolai tanulmányok folytatását vagy megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
- a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
- a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat, és
- a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.
A dokumentumok másolatban is csatolhatók.

A kérelmező egészségi állapotával kapcsolatban milyen dokumentumokat kell csatolni?

- a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a munkaképesség-változás vagy a súlyos fogyatékosság véleményezése céljából a házi orvos által kiállított beutalót,
- a kérelmező folyamatos gondozását, gyógykezelését és az aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt,
- a fenti iratokban feltüntetett körülményekkel összefüggő további egészségügyi dokumentációt, valamint
- ha a kérelmező foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.

A kérelem benyújtását követően kerül sor az egészségi állapot megállapítására?

Igen. A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.
 

Megváltozott munkaképességűek ellátása

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI

2012. január elsejével a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, mint ellátástípusok megszűntek. Helyettük új, egységes ellátások kerültek bevezetésre: 
- a rehabilitációs ellátás: foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása, 
- a rokkantsági ellátás: a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása. 

Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai?

A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
- rehabilitációs ellátás, vagy
- rokkantsági ellátás.

Melyek a minősítési kategóriák?

A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012.(II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára is.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
rehabilitálható, ezen belül
- foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),
- tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória),
rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51–60% között van,(B2)
- egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),
- kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1–30% között van (E kategória).

Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és
- rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani?

- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
- a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
- a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint 
egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51–60% között van,(B2)
- egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),
- kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1–30% között van (E kategória).

Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
- keresőtevékenységet nem végez és
- rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani?

- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
- a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
- a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,
- a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

Mely jövedelem minősül rendszeres pénzellátásnak?

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

Ki minősül biztosítottnak?

A kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő
- munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
 - szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve
= az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -,
= a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és
= a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
- álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- egyéni vállalkozó,
- társas vállalkozó,
- díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
- egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,
- mezőgazdasági őstermelő, kivéve
= az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
= az egyéb jogcímen biztosítottat,
= a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
= a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
- állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
- a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek?

A biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Az előzetes biztosításra tekintet nélkül kinek lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapítani?

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
- aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
- aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

Milyen ellátást igényelhet az a személy, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult?

A lakcíme szerint illetékes járási hivataltól kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának megállapítását. Ha az egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg és családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a 25.650,- forintot, valamint vagyonnal sem rendelkeznek, a járási hivatal egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást állapíthat meg. 
Ha azonban az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, a járási hivatal abban az esetben állapíthatja meg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőzően álláskeresési járadékban részesült, vagy legalább három hónap időtartamban elhelyezkedése érdekében együttműködött a állami foglalkoztatási szervvel, és a jövedelmi, vagyoni helyzete megfelel a fentebb ismertetett feltételeknek.

Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy?

Igen, a rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek egészségbiztosítási járulékfizetés nélkül, térítésmentesen jogosultak orvosi, vagy kórházi ellátás igénybevételére.

Jogosult-e természetbeni egészségügyi ellátásra az a személy, akinek egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, de a jogosultsági feltételek hiánya miatt az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani?

Igen, az a személy, akinek egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az orvosi bizottság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, jogosult a természetbeni egészségügyi ellátásra.

Szociális területet érintő jogszabályi változások 2016

1.  Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály feladatkörét érintően 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítása szerint az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

(egyéb feltételek fennállása hiányában) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. A jogosultsági összeghatár a 2016. évben nettó 95.960 Ft.

A gyermekétkeztetés újraszabályozásával az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek köre nem változik, de a települési önkormányzat kötelező feladatává válik az iskolai szünidő, valamint a bölcsőde és óvoda zárva tartása esetén a szünidei gyermekétkeztetés biztosítása, melyre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek közül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lesznek jogosultak ingyenesen. A települési önkormányzatok a többi gyermek – különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára – a korábbiakhoz hasonlóan szintén biztosíthatnak a nyári szünidőben ingyenes szünidei gyermekétkeztetést.

A szünidei gyermekétkeztetés a déli meleg főétkezés elsősorban helyben fogyasztásra történő biztosítását jelenti, de ha erre – elsősorban az alkalmas helyiség hiánya miatt – nincs lehetőség, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. A gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége, egyéb akadályoztatása esetén a számára biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője számára lehetővé kell tenni. Az el nem fogyasztott vagy el nem szállított étel más rászoruló gyermekek részére átadható helyben történő elfogyasztásra vagy elvitel formájában.

A szünidei gyermekétkeztetést a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. melléklete szerint igényelheti a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, más törvényes képviselője.

2. a Segélyek és Támogatások Főosztálya feladatkörét érintően 

Az új rendelkezések szerint rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű (korábban ennek mértéke 80% volt), és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

A teljes munkaképtelenségre vonatkozó hivatkozás kikerül a rokkantsági járadék jogosultsági feltételei közül. Azon személyek számára, akik a teljes munkaképtelenségre vonatkozó, és jelenleg még hatályos szakvéleménnyel rendelkeznek, átmeneti rendelkezés biztosítja az ellátásra való jogosultságot. Eszerint azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, akinek az ellátását korábban a teljes munkaképtelenségére tekintettel állapították meg, a felülvizsgálatnak a határozatban meghatározott időpontjáig egészségkárosodott személynek kell tekinteni.

Az új rendelkezések együttfolyósítási tilalmat vezetnek be a rokkantsági ellátás, ill. rehabilitációs ellátás, valamint a rokkantsági járadék tekintetében. A rokkantsági járadék megállapítását a nyugellátások és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai egyaránt kizárják. Ez a korlátozás azonban csak a 2015. december 31-ét követően benyújtásra kerülő igények esetén érvényesül, a korábban megállapított ellátásokban való egyidejű részesülés nem zárja ki a rokkantsági járadékra való jogosultságot.

2016. január 1-től nem érinti a járadékra való jogosultságot, ha az igénylő, vagy a járadékos személy térítés nélkül van intézményben elhelyezve. Ezt a körülményt tehát sem az igény elbírálásakor, sem a folyósítás tartama alatt nem kell már vizsgálni, illetőleg intézményben való elhelyezés esetén változatlan módon kell a járadékot folyósítani.

Az ONYF központilag, levélben értesíti a jogosultsági feltételek változásáról, és a járadék igényléséről azokat a személyeket, akiknek 2015. december 31-e előtt az ellátását megszüntették, vagy az ellátás iránti igényét elutasították, és a megállapított egészségkárosodásuk a 70 %-ot elérte. Ezek a személyek ugyanis ismételten kérhetik az ellátás megállapítását.

A rokkantsági járadék havi összege 2016-ban a nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedett, tehát a 2015. évi 33 930 Ft-ról 34 475 Ft-ra nőtt.