Szociális területet érintő jogszabályi változások 2016

1.  Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály feladatkörét érintően 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. szeptember 1-jétől hatályos módosítása szerint az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha

(egyéb feltételek fennállása hiányában) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. A jogosultsági összeghatár a 2016. évben nettó 95.960 Ft.

A gyermekétkeztetés újraszabályozásával az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek köre nem változik, de a települési önkormányzat kötelező feladatává válik az iskolai szünidő, valamint a bölcsőde és óvoda zárva tartása esetén a szünidei gyermekétkeztetés biztosítása, melyre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek közül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lesznek jogosultak ingyenesen. A települési önkormányzatok a többi gyermek – különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára – a korábbiakhoz hasonlóan szintén biztosíthatnak a nyári szünidőben ingyenes szünidei gyermekétkeztetést.

A szünidei gyermekétkeztetés a déli meleg főétkezés elsősorban helyben fogyasztásra történő biztosítását jelenti, de ha erre – elsősorban az alkalmas helyiség hiánya miatt – nincs lehetőség, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. A gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége, egyéb akadályoztatása esetén a számára biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője számára lehetővé kell tenni. Az el nem fogyasztott vagy el nem szállított étel más rászoruló gyermekek részére átadható helyben történő elfogyasztásra vagy elvitel formájában.

A szünidei gyermekétkeztetést a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. melléklete szerint igényelheti a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, más törvényes képviselője.

2. a Segélyek és Támogatások Főosztálya feladatkörét érintően 

Az új rendelkezések szerint rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű (korábban ennek mértéke 80% volt), és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

A teljes munkaképtelenségre vonatkozó hivatkozás kikerül a rokkantsági járadék jogosultsági feltételei közül. Azon személyek számára, akik a teljes munkaképtelenségre vonatkozó, és jelenleg még hatályos szakvéleménnyel rendelkeznek, átmeneti rendelkezés biztosítja az ellátásra való jogosultságot. Eszerint azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, akinek az ellátását korábban a teljes munkaképtelenségére tekintettel állapították meg, a felülvizsgálatnak a határozatban meghatározott időpontjáig egészségkárosodott személynek kell tekinteni.

Az új rendelkezések együttfolyósítási tilalmat vezetnek be a rokkantsági ellátás, ill. rehabilitációs ellátás, valamint a rokkantsági járadék tekintetében. A rokkantsági járadék megállapítását a nyugellátások és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai egyaránt kizárják. Ez a korlátozás azonban csak a 2015. december 31-ét követően benyújtásra kerülő igények esetén érvényesül, a korábban megállapított ellátásokban való egyidejű részesülés nem zárja ki a rokkantsági járadékra való jogosultságot.

2016. január 1-től nem érinti a járadékra való jogosultságot, ha az igénylő, vagy a járadékos személy térítés nélkül van intézményben elhelyezve. Ezt a körülményt tehát sem az igény elbírálásakor, sem a folyósítás tartama alatt nem kell már vizsgálni, illetőleg intézményben való elhelyezés esetén változatlan módon kell a járadékot folyósítani.

Az ONYF központilag, levélben értesíti a jogosultsági feltételek változásáról, és a járadék igényléséről azokat a személyeket, akiknek 2015. december 31-e előtt az ellátását megszüntették, vagy az ellátás iránti igényét elutasították, és a megállapított egészségkárosodásuk a 70 %-ot elérte. Ezek a személyek ugyanis ismételten kérhetik az ellátás megállapítását.

A rokkantsági járadék havi összege 2016-ban a nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedett, tehát a 2015. évi 33 930 Ft-ról 34 475 Ft-ra nőtt.